Versenysör #2- Fődi

Na jó... megadnám a feloldozást magamnak, mert egy kicsit más sikerült rálépnem a gömbtalpú cipőre, de most volt okom rá. Másfél hónapja megindultam a Winklerék által kiírt sörfőző versenyre és spéci ötlettel és magamra küldtem dolby-stereoban egy kóstolót... meglepődtem.

Az első gondolat egy Beertok főzdemeetingből származott. A rendkívüli mennyiségű rozsos ipa elfogyasztása közben fordultunk rá az egyik főzés sztrorijára, ahol pirított csónakburgonyát használtak a cefrézés részeként. Az alapötletet édes zöldségekkel egészítettem ki; édesburgonya, sütőtök, csicsóka, paszternák (pasztinák).

A tervezett ízvilághoz igazított magokkal is érdemesnek látszott számolni; pirított tökmag, dió és pisztácia.

Darálás után a fűszerezést a koriander biztosította. A sörfőző cukor (néhány gr) csak azért van, hogy az olajos magvak levét is maradéktalanul fel tudjam itatni és ne vesszen semmi kárba.

Csicsóka 1230 gr

Édeskrumpli 1048 gr

Pasztinák 350 gr

Sütőtök 524 gr

Vilmos körte 350 gr

Dió 100 gr

Sütőtök mag pörkölt 100 gr

Pisztácia 50 gr

Friss koriander 20 gr

Pilsner Malt 1728 gr

Vienna Malt 540 gr

Munnich Malt 300 gr

Rye Malt 216 gr

Dark Crystal 72 gr

Toorfied Barley 216 gr

A becefrézést "ámerikai" módra végeztem. A 35 fokos hőlépcsőt kihagyva, a malátát és az összeforralt zöldség masszát 55 fokon indítottuk kalandos útjára 15 liter, jófajta kezeletlen budapesti vízzel (nkh 14). Ebben benne volt 5700 gr zöldségfőzet.

A zöldségleves tartalma 7 percig volt lobogó vízben tartva és átöntve a sörforraló 35 fokos tiszta vizébe. A keletkező közel 60 fokos levesbe tettem bele a maláta alkatrészeket, melyek kb. 55 fokosra hűtötték a beltartalmat.

Ezt az állapotot 50 percig tartottam fent, majd elkezdtem a standard 67 fokosra emelést 1 fok/perc sebességgel, amit szintén 50 percig tartottam. Ezen a ponton tettem egy erőtlen jódpróbát, amely sikertelenül zárult, de itt hőlépcső stratégiát váltottam számítva arra, hogy a zöldségben lévő keményítő egészen másképpen viselkedik, mint a malátából származó.

Hőemelés 74 fokra ~10 perc

Hőlépcső hűtés 67-68 fokra - ~45 perc

Hőemelés 74 fokra ~10 perc

Hőlépcső hűtés 67-68 fokra - ~45 perc

Sikeres jódpróba

72-78 fokos hőemelés

hőlépcső 30 perc

Az előkészítési idő és a főzési idők már jócskán túlmutattak a 6 órás főzési meneten, viszont a cefre különleges összetétele miatt érdemes volt a odafigyelni a mérési eredményekre és a cefre szirupos-cukros állagát is többször vizsgáltam.

A massza hatalmas mennyiségű nedvességet vett föl, így az ejtő máslás eredményeképpen alig 10 liter sörlé keletkezett, amit 3 liter ~55 fokos máslóvízzel öntöttem nyakon, hogy pótoljam a folyadékot.

Itt jegyezném megy, hogy a cefrézőzsákok és a melegítőgép kapcsolata nem kifejezetten baráti. A melegítőgéppel (különösen a hirtelen adott teljesítményekkel) igazán óvatosan kell bánni, hogy a cefrézőzsák ne égjen oda a gép aljára és a máslás után ilyen szépen, egyben lehessen kivenni a holmit.

Kritikus, hogy a cefrézőzsák ne érjen le a gép aljára, mert akkor az hamar odaég. Lehetőség szerint alkalmazzunk valamilyen műfenék segédlemezt.

A gravitációra 2-2,5 óra munkát bíztunk, majd elkezdődött a forralás kb. 13 liter kellemes ízű, cukorban gazdag sörlével.

A melegítés időtartamára nem térek ki, mert elég hosszú volt, de a forrás megkezdésével a komlózást és a fűszerezést is lendületbe hoztam.

Polaris keserűség 14 gr teljes forralás

Fuggles aroma 12 gr 15 perc a forralás vége előtt

Mosaic aroma 6 gr 10 perc a forralás vége előtt

East Kent aroma 12 gr 5 perc a forralás vége előtt

Polaris aroma 12 gr vége előtt 2 perc

Narancshéj 12 gr 5 perc a forralás vége előtt

Ír moszat 4 gr 15 perc a forralás vége előtt

Brewing cukor 60 gr forralás előtt

Himalája só 15 gr forralás előtt

A forralást gyors hűtés követte, természetesen itt is kemény hőmérséklet kontrollal.

A kihozatal közel 11 liter kellemes, arany-bronz színű határozott, sörlé volt. Csodaszép jövő előtt állt.

A mérések elvégzése után a beoltást és az indítást a SAFEALE BE-134 típusú élesztővel végeztem. Nem volt starter, hanem csak egyszerűen a hűtött sörlére lett szórva a nemes anyag, majd rá lett rakva a fedő és a kotyogó, aztán irány a kellemes 20...22 fokos fürdő.

A palackozást jobbára 0.33 literes, fertőtlenített üvegekkel végeztem. Palackonként a standard palackozó cukrot használtam, melyeket nádcukorba mártva tettem bele az üvegbe.

3 héttel palackozás és utóforrás után (2..10 fok között) az eredmény több, mint kielégítő. A sör ugyan felhabzik, talán sok benn a cukor, de a habzás hamar abbamarad.

Ha az üvegben nem keveredik fel a sör, akkor tiszta, átlátszó az eredmény, az íze teljes és nagyon kellemes még így félúton is.

Egyetlen komolyabb hátránya van ennek a sörnek: sajnos kevés!