Vizes okoskodások #1
- György Román
- May 23, 2021
- 11 min read
Updated: May 30, 2021
Néha van olyan kedvem, hogy átnézem a jelenlegi sörfőző készletet, mit sikerült eddig összeharácsolni, hogy a készítendő nedü minősége ne a hardvereken múljék. Igazából ezekből néhány dolog is elegendő lenne egy starter kit összeállításhoz, de azért teszem közzé, hogy ha valaki kipróbálja a receptjeim valamelyikét, legalább azt mondhassa, hogy "...ilyen felszereltséggel ennél jobb is lehetett volna!"
Félretéve a viccet, a leltár pusztán azért van, hogy ha valaki kedvet kapott a sefőzés tudományának elsajátításához, akkor lássa, hogy ez egy bejárt fejlődési út. Ha bárki ezt az utat választja, akkor a blogban megtalálhatja a beszerzési forrásokat.
2500W félautomata 40l sörfőző Brewolution
Brewolution hőszigetelő kabát
2500W félautomata 35 l Digiboil forraló
whirlpool cső
kézi koronazáró
90 db-os üveg csöpögtető
refrakciós sörlé cefre mérő
cpp/upp vízminőség teszter
fokoló + fokoló henger
32l startter kit vödör csapokkal
15l startter kit műa. ballon csapokkal
álfenék (32l-es vödörhöz)
réz D22/24 csap csatlakozó
Gardena műanyag csap csatlakozó szett
20l acél hűtőspirál
gyorscsatlakozó szett hűtéshez
falra szerelhető hőmérők
főzéshez műa.hőmérő
digitális maghőmérő
40 cm maghőmérő pálca
15 cm maghőmérő pálca
digitális hűtő vezérlő (Mangrove Jack's)
melegítő platni 25W (Mangrove Jack's)
keverőlapát
csapra építhető palackozócsövek
90db-os üveg csepegtető
sterilizáló spricc
5 gr cukoradagoló
8 gr cukoradagoló
mágneses szivattyú 1/2"" szerelvényekkel
szerelvények, kiegészítők: könyökcső, BB golyós csap, csőcsatlakozók, hollander, karmantyú, 2m hőálló szolikon cső
Erlenmeyer lombik 500ml
Adwa Ad12 Ph mérő, kalibráló és tároló folydékkal
légmentes, 650ml-es zárható fedelű doboz
ZIPLOCK bag (1000ml)
3/8"-1/2" szűkítők
1/2" bazooka szűrőszárak
vegyszerek, ízesítők, sörlé kezelők
OxiPro
Brew Sugar
whiskey fakocka
protafloc
zselatin
Linkek (alapanyagok)
FloraVita (Víz- és ízkezelő alapanyagok olcsón)
Linkek (okosságok)
Linkek (egyéb fontos holmik)
Szivattyú (Aliexpress)
Fasza alkalmazások, oldalak
Beersmith
A mostani bejegyzés azonban nem kifejezetten leltár céllal keletkezett. Egyre többet olvasok a víz mindőségének fontosságáról és próbálok a témában tájékozódni, ennek eredményét közkinccsé teszem. Nem meglepő módon a parabeer.blog.hu volt segítségemre, akinek a múltkori Roggenbier receptet köszönhetem. Ezeket azóta palackoztam és jelenleg a 6-10 napos bubikészítő beltéri szanatórium kényelmében tartózkodnak. Ezt követő néhány hét hidegen tárolás után jöhet az első kóstolás élménye, amit már türelmetlenül várok.
A víz kezelésének folyamán haladva, felmértem a jelenlegi vízkezelő vegyszer állományt.
Próbáltam rövid leírást is adni, különös tekintettel a Ph befolyásolására*
*Zárójelben jegyzem meg, hogy a múltkori főzésnél (RoggenHop) a Ph mérés eredménye 6.11 környékén volt, ami korántsem mondható ideálisnak. Ezen az eredményen felbuzdulva igyekszem a témát úgy körbetáncolni, hogy én is megértsem.
kalcium szulfát (CaSo4 - Gypsum)
Ph hatása csökkentő
gipsz (CaSO4) – kalciumot ad a rendszerhez, alacsony lúgosság
mellett, valamint szulfát miatt élesíti, kesernyésebbé teszi a komló ízhatását.
kalcium-klorid CaCl2
Ph hatása csökkentő
magnézium-szulfát (MgSo4)
Ph hatása csökkentő
keserűsó (MgSO4) – alacsony pH esetében szolidan (5-30mg/l)
alkalmazva élesztőtápanyag és szulfát keserűség.
50mg/l felett brutál keserűség.
citromsav
Ph hatása csökkentő
Kifejezetten a Ph beállításra használatos folyamatos mérés mellett.
100kg cefre 1 PH értékkel való csökkentéséhez kb. 40g citromsav szükséges
Tejsav
Hatása pH csökkentő.
Alkalmas a cefre savasságának növeléséhez.
Adagolás: 12,5 ml (= 15 g) / 10 l
Lactobacillus/Lacto (tejsavbaktérium). Nem élesztő, hanem egy baktérium. Glükózból tejsavat és etil-laktátot, kis mennyiségű ecetsavat és szén-dioxidot állít elő , melyek a savasságért és a gyümölcsös aromákért felelősek. Erre hamarosan vissza fogunk térni, mert tervben van egy savanyított Berliner Weisse alapokra épített meggysör.
Foszforsav
Hatása pH csökkentő.
A foszforsav felhasználható a cefre vagy a sör megsavanyítására. Finom ízt ad a sörnek, mellette extra foszforforrás is az élesztő számára. Nagyobb a koncentrációja, mint például a tejsavnak, ezért összehasonlítva azzal, kevesebbre van szükség. Az élesztő mosására foszforsav is használható.
Acid malt, acidulated maláta, savas maláta Weyermann
Hatása pH csökkentő.
A Weyermann Acidulated (savas/savanyú) egy speciális maláta, melyet a pH csökkentésére használnak. Növeli a cefrézési hatékonyságot és a kihozatalt, valamint fokozza az erjesztést. Hozzájárul a szín stabilitásához és növeli az íz intenzitását is, ezáltal komplex ízprofillal rendelkező sör készíthető belőle. 1-2% tejsavat tartalmaz.
Javasolt felhasználás: max. 10%
konyhasó NaCl
Ph hatása növelő
Konyhasó (NaCl) – keserűbb söröknél tartsuk alacsony szinten,
magasabb koncentrációban édesíti a sört. Ne használjunk jódozott sót!
szódabikarbóna NaHCO3
Ph hatása növelő
szódabikarbóna (NaHCO 3) – nem keverendő a mosószódával (Na2CO3).
Lúgosság fokozására való, azonban növeli a sör édességét.
kréta CaCO3 Ph növelő
kréta (CaCO3) – növeli a keménységet (ha lágy a víz), valamint
csökkenti a pH-t, főleg a savas máslásnál kívánatos.
Nagy keménységű vizeket némileg képes lágyítani (vízkezelés)
– csökkenti a HCO3 szintet.
Oltott-mész Ca(OH)2
Ph hatása növelő
Oltott mész (Ca(OH)2) – Nagyon hatékonyan növeli a lúgosságot, csak óvatosan használjuk.
magnézium-klorid MgCl2
Ph hatása növelő
Keserűsót helyettesítheti, alacsonyabb keserűséget eredményez (SO4 hiány),
azonban a Cl miatt esetleges nem kívánatos szerves reakciók ízhibákat okozhatnak.
kálium-hidrogénkarbonát KHCO3
Ph hatása növelő
(KHCO 3) – pufferolja (stabilizálja) a pHt, csökkenti a savasságot.
Inkább borászati felhasználásra, azonban az alig komlós söröknél használható.
kálium-karbonát K2CO3
Ph hatása növelő
kálium-bikarbonát (K2CO3) – pH puffer és lúgosság növelő hatású.
Mead típusú söröknél használatos, mivel az élesztőnek szükséges a Kálium.
Tanninok
Tanninok/polifenolok: a tannin (másnéven csersav) egy polifenol vegyület, mely összeköti és kicsapja a fehérjéket. A kicefrézésnél van egy felső határhőmérséklet, ami fölött meg a sörbe tannin és keményítő oldódhat ki, rontva az ízt és a tisztaságot. Az ideális, ha 78 fokon szűrünk vigyázva, hogy ne menjünk 80 fok fölé. Ezt a hőfokot kicefrézési hőfoknak is szokás nevezni, mert amellett, hogy jól szűrhető oldatot kapunk leállítjuk az enzimek működését is, megtartva a cefrézéskor kialakított cukorprofilt.
Ezek a maláta héjából és a komlóból származnak, utóbbi teszi ki a sörben lévő polifenolok 20-30%.át, ezért gyakran az erősen komlózott söröknél, mint pl. az IPA-nál is megfigyelhető tisztasági probléma (vannak sörök, aminek jellemzője a zavarosság, mint pl. NEIPA).
A borban lévő tannin a szőlőfürt kocsányából, a szőlőszem héjából és magvából származik, valamint az érleléshez használt tölgyfahordók dongáiból.a borok a tölgyfahordók anyagából kioldott fanyar, ami nagymértékben hozzájárul az ízek kialakulásához. Izomerei (módosult molekulaszerkezetű) sok helyütt megtalálhatók: tea, kávé, melyek kitűnően alkalmasak a sör ízesítésére, de csakis a fermentáció szakaszában.
A fentiek alapján azt gondolhatnánk, hogy a tanninoknak nincs szerepe a sörlé főzési szakaszában, ez azonban nem igaz.
Idézet Ludwig Narziss A sörgyártás c. könyvéből A fehérje koagulációja fejezetből.
"A komlóforralásnál a jobb fehérjekoaguláció érdekében sikerrel használják a tannint...
A forralás a sörlé különösen fontos változását, a fehérjeanyagok kicsapódását okozza. A forralás kezdetén az eredetileg tiszta sörlé előbb átlátszatlan és zavaros lesz...
A pelyhekben kicsapódó anyagok nagyrészt koagulálható fehéjék, amelyet a sörlé törésének is hívnak. Ezek a kicsapódási folyamatok. a sör íze, teltízűsége és stabilitása szempontjából nagyon fontosak ; az elégtelen fehérjekicsapódás ezeket a tulajdonságokat nemcsak közvetlenül érinti, hanem indirekt módon a fő- és utóerjedés alatti élesztőszétkenődésen keresztül is. Az erjesztés alatti pH-esés: hátrányos fehérjekicsapódást okoz, amely aztán kisebb erjedésfokhoz, rosszabb derítéshez-és végül a sör ,,fehérjekeserűségéhez" vezet ...
A fehérjekicsapás javítására és Így bizonyos körülmények között a sörlé forralási idejének lerövidítésére különféle stabilizálószereket használnak ...
A komlóforralásnál tannint (3 g/hl) alkalmazva 2-mg/100 ml-rel nő a nitrogénvegyületek kiválása, a sör derítése ugyanúgy megjavul, mint a kémiai-fizikai tartósság."
Tartósítószerek
aszkorbinsav E300 (C-vitamin)
Gátolja a levegő oxigénjének hatására létrejövő szabad gyökök képződését, ezért az aszkorbinsav a természetes antioxidánsok közé tartozik. Átfejtésnél, végső szűrésnél az oldott oxigén ellensúlyozására, tartósításra használatos. Az árpa magja is tartalmaz C-vitamint csekély mennyiségben, de ebből szinte semmi nem kerül a cefrébe.
Adagolás: az engedélyezett dózis: 150 mg/l, de gyakran kb. 50 mg/l is elegendő.
kálim-metabiszulfit E224 (borkén)
Az sörfőzési és sajtkészítési eszközök, erjesztő vödrok fertőtlenítéséhez. Adagolása fertőtlenítő oldat készítésénél 4g/liter. Nem kell elöbíteni az eszközöket a fertőtlenítés után.
A nagyipari sörgyártásnál, antioxidánsként és tartósítószerként is használják 20g/100 liter adagolásban.
A víz tulajdonságai, általános jellemzői
Az víz autoprotolízise, pH (kémiai definíció közérthetően)
Jellemző sörtípusok és azok alapvizei, összetételek
Víz ízhibái
Víz kezelés, víztisztítás, forrásvíz, kútvíz, vezetékes víz, ásványvíz
Víztisztítás és a sörfőzővíz kapcsolata
A sörfőző víz adalékanyagai, sörfőzés adalékanyagai
Sörfőzővíz folyamata főzés közben, reakciók
Cefrézés, szűrés-máslás, komlóforralás reakciói a víz szempontjából
A víz általános jellemzői
Szín, átlátszóság (lebegőanyagok)
pH
Ionok hatása a sörlére
Oldott O2 és egyéb oldott gázok
Keménység
változó keménység
állandó keménység
összkeménység
Oldott anyagok, szennyeződések, Cl, SO4 , NO2 , NO3 , P, NH4 , Fe, Mn, Cu, stb.
Vezetőképesség
Baktériumok: E.coli, Salmonella törzsek, Pseudomonas, Shigella, Enterobactériumok, Klebsiella és más Coliform és nem Coliform baktériumok
A víz autoprotolízise
Az autoprotolízis azon kémiai folyamatok összessége, amelyekben azonos molekulák között hidrogénion (H+) átadás történik.
Két azonos molekula közötti protonátadással járó reakció, mely folyamat során az egyik résztvevő molekula savként, a másik pedig bázisként viselkedik.
Jellemző példa erre a víz autoprotolízise: H2O + H2O ⇌ H3O+ + OH−. Ez a reakció vegytiszta vízben, szobahőmérsékleten már számottevő mennyiségben zajlik le úgy, hogy például 25 °C-on az oxóniumion és a hidroxidion egyensúlyi koncentrációja: [H3O+] = [OH−] = 10−7 mol/dm³. Ez a reakció a pH definíciójának egyik alapja is.
A pH (pondus hidrogenii, latinul potentia hydrogeni, hidrogénion-kitevő) kémiai mennyiség, mely egy adott oldat kémhatását (savasságát vagy lúgosságát) jellemzi. Híg vizes oldatokban a pH egyenlő az oxóniumion-koncentráció (tízes alapú logaritmusának ellentettjével*).
*A logaritmikus lépték arra szolgál, hogy épeszű határok között értelmezhető értékkel tudjunk dolgozni. Az igen kis értékek miatt kényelmetlen az ion-koncentrációkkal való számolás, ezért vezették be a pH-t. A pH az oxóniumion-koncentráció hatványkitevőjéből adható meg.
A vizes oldatok kémhatását az oldat oxónium- és hidroxidion-koncentrációjának aránya határozza meg.
A savas kémhatású oldatokat az oxóniumionok túlsúlya jellemzi: [H3O+] > [OH-].
A semleges kémhatású oldatokban: [H3O+] = [OH-]. (25°C-on ez 1 • 10-7mol/dm3.) Lúgos kémhatású az oldat, ha a hidroxidionok vannak túlsúlyban: [H3O+] < [OH-].
Miért fontos a pH?
A legtöbb sör elkészítéséhez a cefre optimális pH értékének enyhén savasnak, 5,1-5,6 közöttinek kell lenni. A cefre pH értéke függ a felhasznált maláták típusától, a víz pH-jától és a cefrézési eljárástól. A cefre pH-ját a bekeverés után be kell állítani 0,2 pH pontossággal, mielőtt a különböző pihentetéseket elkezdjük. A jól beállított pH javítja a kihozatalt, növeli az oldott nitrogén koncentrációt, tisztább sört eredményez, segíti a szűrést és forraláskor a fehérje kicsapódást, lágyítja a sör színét.
5.3 - 5.4 Erjeszthetőbb sörlé, alacsony testtel
5.4 - 5.5 Alacsonyabb erjedésfokú, testesebb sörlé
5.1 - 5.2 Élesebb, fanyarabb sörök
5.3 - 5.4 Világos sörök
5.4 - 5.6 Sötét színű sörök
pH 6 érték felett cefrézéskor nagy mennyiségű tanin, szilikátok, polifenolok oldódnak ki,
melyek előnytelen hatással vannak a sörünkre (szín, zavarosság, ízhibák).
A cefrézés optimális értéke pH- 5.2-5.4
pH beállítás a sörlében
Gipsz /CaSO4 /, NaHCO3 , CaCl, MgSO4 , kénsav
Tejsav, citromsav, borkősav, foszforsav**
Acid malt, acidulated maláta, savas maláta Weyermann
Savas pihentetés 35°C-on, fitinsav kiszabadul a magból, kalciummal, vassal, cinkkel és rézzel oldhatatlan komplexet képeznek
** Mindkét összetevővel számol a Beersmith, és a BrewFatherApp (ez utóbbit valahol a Youtube-on láttam)
A pH mérés fontosságáról a Grainfather oldalán is tájékozódtam. Itt kifejezetten a pH forralás közbeni hatásait vizsgálták meg, bőségesen kifejtve a fehérjekicsapódás folyamatát.
Az egyik fő oka annak, hogy érdemes folyamatosan ellenőrizni a sörlé pH-ját, az a túlzott tannin extrakció elkerülése. Ennek a kicsapódásnak nagy része a cefre főzése és a mashing során történik és többnyire a gabonából származik (de a komló is tartalmaz tanninokat). A tanninok vízben oldódó vegyületek, amelyek fanyarra "összehúzhatják" a sört. A komló növényi része csak körülbelül 2-5 tömegszázalék tannint tartalmaz, de a kész sörben lévő tanninok 20% -áig is hozzájárulhat.
Valójában nem lehet annyit tenni, hogy csökkenti a felhasznált komló mennyiségét, vagy csökkenthetjük a forralás során a növényi anyagokat, például egész komló helyett pelletet használhatunk.
A forralás alatti pH nagy hatással lehet a sör színére. Minél magasabb a pH, annál sötétebb lesz a sörlé a forralás során, mivel több melanoidin termelődik. Ha világosabb színű sört szeretne készíteni, akkor a pH-nak kulcsfontosságú szempontnak kell lennie.
Végül, ha a cefre pH-ja és pH-értéke elfogadható tartományokon belül vannak (5,2 - 5,4) , akkor a forrás pH-jának is elfogadható szinteken belül kell landolnia. A forralás során a pH 0,1 - 0,2 egység körül csökken.
A sör ízét kedvezőzlenül befolyásoló ionok
Vas (Fe) - 0,2 mg/l felett érezhető, vasas, fémes ízt magasabb koncentrációban elszíneződést is okoz.
Mangán (Mn) - 0,05 mg/l felett érezhető, rendkívül erős fémes ízt okoz, a kész sörben megjelenik. Fekete csapadékot, kiválást okozhat.
Nitrát (NO3) - 50 mg/l határérték, nitrit mérgezés - átalakul, ammónia íz megjelenése.
Nitrit (NO2) - 0,5 mg/l felett mérgező, fekáliás szennyezés jelenlétére utalhat kutakban.
Szulfid (S) - kénhidrogén képződéhez vezethet - záptojás szag jelenik meg.
Bikarbonát (hidrogén-karbonát- HCO3)- lúgosságot határozza meg, erős pufferképző. Hidegtörés inhibitor (lebegést elősegítő összetevő), máslás pH csökkentését pufferolja. CO3 alakulva csökkenti az élesztő aktivitást, fanyar ízvilágot elősegíti.
Sörünk ízét kedvezően befolyásoló ionok
Kalcium (Ca) - alapvető az élesztő cellaképzéshez, emeli a pH-t, komlóízt fokozza, ásványosság-íz növekedés (mineralitás) okozhat, csökkenti a Mg fanyarságát
Magnézium (Mg) – fokozza a keserűség és fanyarság érzetet, elősegíti az élesztő ülepedését
Nátrium (Na) - max 60-100 mg/l, maláta ízt fokozza, 250mg/l felett a fanyarság, karcosság irányában tolja el az ízeket, magasabb mértékben csökkenti a szulfátosságot és annak ízhatását
Klorid (Cl) - növeli a teltségérzetet, édességességet, tisztábbá, átlátszóbbá teszi a sert, 0-100 mg/l, nagyobb mennyiség ásványosság érzetét kelti
Szulfát (SO4) - keserűséget, élességet, szárazságérzetet fokozza, 150 mg/l felett az erősen komlózott söröknél jó, 350 mg/l felett kénes ízt hozhat.
Kálium (K) - alapvetően magas koncentrációban van jelen 300- 500mg/l, mert kioldódik a malátából. Semleges ízhatást eredményez, azonban csökkenti a klorid koncentrációt (KCl)
Vezetőképesség (EC) és az oldott sótartalom (TDS) mérése
Oldott szervetlen és szerves anyagok, sók, szennyeződések befolyásolhatják:
kalcium (Ca), klorid (Cl2), magnézium (Mg), kálium (K), cink (Zn), alumínium (Al), réz (Cu), ólom (Pb), arzén (As), vas (Fe), klór (Cl), nátrium (Na), fluorid (Fl), bikarbonátok (Co3), szulfátok (So4), rovarirtók, gyomirtó szerek.
Definíció alapján: a vezetőképesség az oldat elektromos ellenállásának reciprok értéke, amelyet két, egyenként 1 cm2 felületű elektród közti oldatra vonatkoztatnak 1 cm elektródtávolság mellett. A fajlagos vezetőképesség egysége az 1 cm-re vonatkoztatott elektromos vezetés mértékegysége μS/cm, vagy mS/cm.
Nagyon tiszta víz 0,055 μS/cm
Desztillált víz 0,5 μS/cm
RO deionizált víz 0,1-10 μS/cm
Sótlanított víz 1-80 μS/cm
Hegyi forrásvíz 1,0-10 μS/cm
Csapvíz 500-1000 μS/cm
KCl (0,01mol/l) 1,4 mS/cm
Tengervíz 52 mS/cm
A sótartalmat, szárazanyag tartalomként is említik, vagy az angol TDS (Total Dissolved Solids) magyarul teljesen feloldott szárazanyag rövidítést használják.
Az összes oldott szilárd anyag (TDS), a mozgó töltésű ionok teljes mennyisége, beleértve az ásványi anyagokat, sókat vagy adott térfogatú vízben oldott fémeket, mg gységekben kifejezve, egységnyi vízmennyiségben (mg/l), más néven (parts pro million - ppm).
Egy mS/cm megközelítőleg 500-700 mg/l (vagy ppm) sótartalomnak (TDS) felel meg.
A pontatlanság oka a meghatározás, mivel a műszert ismert sótartalmú oldattal kalibrálják, viszont a mért oldatban lehetnek más anyagok is. A leggyakrabban használt kalibráló a NaCl (vagyis konyhasót) tartalmazó oldat. Ebben az esetben, 1 mS/cm vezetőképesség megfelel 500 mg/l (vagy 0,5g/l, vagy 500 ppm sótartalomnak.
Az ilyen oldattal kalibrált műszerrel pontos méréseket végezhetünk a konyhasó-tartalmú oldatokban. Viszont a természetes vizekben lehetnek más ionok is (például, K+ , NH4+ , NO3, PO3, SO4 stb. Ezeknek az ionoknak a vezetőképességük különbözik a Na-ion és Cl-ion vezetőképességétől, ezért aszárazanyag-tartalom meghatározása a vezetőképesség alapján nem lehet pontos. Viszont az így elért pontosság elegendő a vízminőség tesztelésére.
Víz tulajdonságai
• 1 mS/cm = 1000 µS/cm= 1 EC (Electrical Conductivity)
• 1 g/l = 1000 mg/l = 1000 000 µg/l= 1000 ppm
• 1 EC megközelítőleg megfelel 0,5g/l szárazanyag tartalomnak (TDS)
• 1 mS/cm=1 EC megfelel TDS-ben 500 mg/l = 500 000 µg/l
• 1 µS/cm megfelel TDS-ben 0,5 mg/l =0,5 ppm= 500 µg/l
A magas TDS-szint egyértelműen befolyásolhatja a víz ízét. Az 500 ppm feletti értékek azonban további vizsgálatokat igényelnek a mérgező részecskék és nehézfémek tekintetében és az 1000 ppm feletti értékeket emberi fogyasztásra nem tekintik biztosnágosnak. Fontos azonban, hogy a vízben lévő oldott szilárd anyagok típusa fontosabb, mint a mennyisége. A víztesztek vagy a laboratóriumi elemzések segíthetnek annak megállapításában, hogy viz tartalmaz-e káros anyagokat, például ólmot, növényvédő és gyomírtó szerek maradványait.
Méréseim
4 vízmintát vizsgáltam meg.
Az első minta a Bakonykarszt Zrt. által szolgáltatott szűretlen, vezetékes víz (nkH ~21)
A második minta lágyított, szűrt (BWT utáni) formája (nkH 6..7),
A harmadik minta a BWT utáni víz forralt, majd lehűtött mintája volt. Nem meglepő módon feldúsultak az oldott anyagok a vízben, amit a műszer jól mutat.
Az utolsó minta a pocsolyából származik a kertből, ez látszik is a tisztaságán, bár igyekeztem a tisztább részekből mintát venni, a lebegő anyagok egyértelműen megmutatkoznak az átlátszóságon.
Ha az összképet nézem és a sörfőző vízhez keresem a legjobb eredményeket, akkor egyértelműen azt kell mondjam, hogy az esővíz lett a nyertes. El is fogok indulni ezen az úton, hogy milyen berendezés kell az általános tisztításához, ami az átlátszóságot és a lebegő anyagokat kiszűri. Természetesen nem fogok azonnal főzni belőle, előtte hivatalosan is bevizsgáltatom. Nem fogok RO irányába menni, mert nem szeretném a természetes vizet visszasózni, ezért valami természetesebb utat keresek.
Víz keménysége
Vízkeménységnek a vízben oldott ásványi anyagok mennyiségét nevezzük. A kemény víz hatással van a víz lehetséges felhasználásaira és annak egészségügyi minőségét is befolyásolja.
A vízkeménységet a vízben oldott állapotban lévő Ca2+ és Mg2+ ionok, vagyis az oldott kalcium- és magnéziumsók okozzák.
A változó keménységet (más nevén karbonátkeménység) a kalcium-hidrogén-karbonát (Ca(HCO3)2), illetve a magnézium-hidrogén-karbonát (Mg(HCO3)2) mennyisége okozza. Ezek mennyisége forralással csökkenthető, mivel ilyenkor vízben oldhatatlan karbonátok formájában (CaCO3) kiválnak.
Az állandó keménységet a szulfátok, kloridok okozzák (kénsavas és sósavas sók, mint kalcium-szulfát, kalcium-klorid, magnézium-szulfát stb.), melyek hő hatására sem válnak ki.
A két keménység együttesen adja meg a víz összkeménységét.
A keménységet általában keménységi fokban adjuk meg. Magyarországon jellemzően a német keménységi fokot használják - nk° vagy °dH), de használatos még a francia keménység - fk° ,illetve az angol keménységi skála - ak° is. 1 nk° keménységű az a víz, mely 10 mg/l kalcium-oxiddal (CaO) egyenértékű kalcium- vagy magnéziumvegyületet tartalmaz. 1 fk° keménységű az a víz, mely 10 mg/l kalciumkarbonátnak (CaCO3 ) megfelelő mennyiségű kalcium- és magnéziumvegyületet tartalmaz. (Ezen skála előnye, hogy a kalcium-karbonát molekulasúlya 100, így könnyű vele számolni. 1 ak° keménységű az a víz, mely 14,3 mg/l kalciumkarbonátnak (CaCO3 ) megfelelő mennyiségű kalcium- és magnéziumvegyületet tartalmaz.
1 nk° = 1,79 fk° = 1,25 ak°
0–4 nagyon lágy
4–8 lágy
8–18 közepesen kemény
18–30 kemény
30 felett nagyon kemény
A víz lágyítása
A vízkeménység megszüntetését, csökkentését vízlágyításnak nevezzük. Ez a vizek kalcium-, illetve magnéziumtartalmának csökkentését jelenti.
Az összes vízkeménység úgynevezett ioncserélő eljárással is csökkenthető, sőt gyakorlatilag meg is szüntethető. Ioncserélő gyantaként használhatók a szilíciumtartalmú agyagásványok (például a zeolitok, permutitok), amelyek térhálós szerkezetében meglévő, negatív töltésű láncvégekhez kationok (például: Na+ vagy K+) kötődnek. Amikor a lágyítandó vizet átvezetik a gyantán, a negatív töltésű helyeken megkötődnek a Ca2+- és Mg2+-ionok, miközben a K+- és Na+-ionok a vízbe kerülnek.
A víz változó keménységét a forralással kicsapható Ca(HCO3)2és Mg(HCO3)2, az állandó keménységet a többi oldott kalcium- és magnéziumsó okozza.
Hamarosan folytatom, mert ezzel nincs lezárva a téma!
Comments